A csillagos égbolt rengeteg látnivalót rejt. A Hold, bolygók és csillagok szabadsze-
mes és távcsöves látványán kívül kimeríthetetlen terítéket jelentenek a különféle
távoli halvány égitestek, melyek megpillantásához különösen tiszta és fényszennye-
zés-mentes égbolt szükséges. Tetten érni a születő csillagokat, vagy megfigyelni a
már óriási galaxissá hízott csillagpopulációkat épp úgy különösen nagy élmény, mint
ahogy egy csillag halálának elő-, vagy utófázisaiba bepillantást nyerni.
Rengeteg olyan csillagászati objektum létezik, mely olyan halvány, hogy még a leg-
nagyobb távcsövekkel sem figyelhetjük meg őket vizuálisan. A fényképezés jóval tá-
gabbra nyitja a pupillánkat: hosszú expozíciókkal a nagyon halvány objektumok fénye
is felerősíthető és teljes pompájukban megörökíthetőek – ám ez amatőr eszközökkel
rendkívüli kihívást jelent.
Az asztrofotók készítésének feltétele, hogy sötét, fényektől mentes le-
gyen az ég. A nagyon halvány objektumok igen érzékenyek a legkisebb fényszeny-
nyezésre is, ezért a városoktól távol kell menni. Magyarországon a Mátra ehhez jó
adottságokkal rendelkezik, bár a fények már oda is kezdenek felkúszni. Néha még a
köd- és felhőtakaró fölé is kerül, amely a káros fényeket letakarja – ekkor az igaziak
a körülmények. Azonban számos olyan csillagkép van az égen, amely földrajzi okok
miatt a Föld északi féltekéjéről – így Magyarországról – nagyon kedvezőtlenül, vagy
egyáltalán nem is figyelhető meg. Hogy az ott található égi csodákat is bemutathas-
suk, el kell utazni a déli féltekére. Namíbiában, a Namib-sivatag közeli helyszínek szá-
raz klímája, a kristálytiszta levegője és a rendkívül ritkán lakott terület tökéletesen
fényszennyezés-mentes mivolta igen kedvező körülményeket teremt a csillagászati
megfigyelésekre.
A kollekció bemutatásának célja, hogy az objektumokat érdekességükön
kívül a látványos és szép oldalukról is megismertesse. A képek készítésénél elsőd-
leges szempontok között szerepelt a fotográfiai szintű alkotások létrehozása, melyek
szemet gyönyörködtetőek és szórakoztatóak is amellett, hogy az igazán izgalmas és
a hihetetlen valóságot ábrázolják. A képek színe és megjelenése minden esetben a va-
lóságot tükrözi, ami természetesen némi szubjektivitást is takar, mivel az objektumo-
kat halványságuk miatt saját szemünkkel teljes pompájukban sosem láthatjuk.
A képek készítése nem egyszerű feladat. Mivel rendkívül halvány jelenségekről van
szó, megörökítésük hosszú expozíciót igényel, miközben a távcsövet nagyon pontosan
a célon kell tartani annak érdekében, hogy ne mozduljon be a kompozíció. A képek
elkészülte után némelyik halvány köd hosszadalmas számítógépes képfeldolgozással
válik csak láthatóvá, mely művelet több órán keresztül, sok esetben napokig tart.
Éder Iván 1993 óta a csillagászat szerelmese, első csillagászati élményeit a
kilencvenes években a bajai Tóth Kálmán utcai bemutató csillagvizsgálóban szerez-
te. 2000 óta foglalkozik csillagászati fényképezéssel, asztrofotózással. 2006-ig még
filmre és diára fotózott, azóta pedig digitális fényképezőgépekkel dolgozik.
Ehhez saját felszerelést, és saját készítésű távcsöveket használ. Képei jól ismertek
Európában és a tengerentúlon is épp úgy, mint a fejlettebb Távol-Keleti országokban.
Munkái rendszeresen megjelennek hazai és külföldi szaklapokban, magazinokban és
könyvekben, illetve internetes oldalakon. Számos alkalommal választották alkotását
a nap képének a NASA igen népszerű oldalán. Felkérésre gyakran tart előadásokat
külföldön és itthon egyaránt, rendszeresen oktatási jelleggel is. Munkáját a Magyar
Csillagászati Egyesület 2009-ben elismerő oklevéllel díjazta.
Támogatók:
Csepeli Munkásotthon Művelődési Ház
Magyar Csillagászati Egyesület
Csepeli Csillagász Szakkör
Digitalpress Digitális Nyomda Kft.
Csepel.info
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése