 |
Alakja:Geoid
A Föld felszínének 7/10-ed részét borítja víz, 3/10-ed részét pedig szárazföld
Film a Hold kialakulásáról A NASA egy különleges animációt készített, ami jól érzékelteti, hogyan alakult ki a Hold mai, kráterekkel és hatalmas medencékkel szabdalt felszíne. A filmen láthatjuk a “késői nagy bombázást”, amikor annyi meteor csapódott a Holdba, hogy újraolvadt a felszíne.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/film-a-hold-kialakulasarol-2/
. Űrkutatás:
• Hosszú útra indult Curiosity
http://index.hu/tudomany/2012/08/30/hosszu_utra_indult_curiosity/
• Nézzen körül a Mars-rover leszállóhelyén!
Látványos interaktív alkalmazást készített a NASA a Curiosity rover marsi képeiből.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20120829-curiosity-interaktiv-panorama-felvetel-a-leszallohelyrol-a-galekrater-uledekes-retegeirol.html
• Újabb szép képeket küldött haza a Curiosity a Marsról
http://richpoi.com/cikkek/tudomany/ujabb-szep-kepeket-kuldott-haza-a-curiosity-a-marsrol.html
nagy f
A nagy földrajzi felfedezők:
céljuk: fűszerek beszerzése, drágakövek felkutatása, kereszténység terjesztése.
Marco Polo
Vasco da Gama
Kolumbusz Kristóf
Magellán
James Cook
A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése
I. A csillagok keletkezése
II. A csillagok fejlődése
a) A Hertzsprung–Russell-diagram
b) Kis tömegű csillagok fejlődése
c) Nagy tömegű csillagok fejlődése
III. A csillagfejlődés végállapotai (fehér törpék,
neutroncsillagok, fekete lyukak)
IV. A csillagok belső szerkezete
V. A csillagok energiatermelése
I. A csillagok keletkezéseI
• A csillagok csillagközi molekula-felhőkben, azok összesűrűsödö felhőmagjaiból alakulnak ki
• A felhők jelentős része molekuláris hidrogéngáz, kb. 1 százalékuk pedig porszemcsékből tevődik ki (kb. 0,1 – 1 mikrométer átmérőjű grafit- és szilikátszemcsék, ill. jégkristályok)
terület, az Orion-köd részlete
(a Spitzer-űrtávcső felvétele)
A csillagkeletkezés folyamata (Naphoz hasonló csillagok esetében):
• Sűrű felhőmag kialakulása
• A felhőmag saját gravitációja miatt összehúzódik, belsejében létrejön a csillagkezdemény (protocsillag)
• A felhő kezdeti perdülete megmarad → mivel mérete csökken, forgása felgyorsul → a felhőmag belapul, a központi protocsillag körül egy anyagkorong alakul ki
• A csillagkezdemény belső hőmérséklete folyamatosan nő, míg el nem éri a H-fúzióhoz szükséges, 10-15 millió K-t → ekkor ún. fősorozati csillaggá válik, a korong egy része a csillagra hull, a többi részéből bolygócsírák, majd bolygók alakulnak ki
Egy fiatal csillag fantáziaképe (NASA/JPL)
Valódi, kialakulóban lévő csillagok (és bolygórendszerek) a Hubble-űrtávcső infravörös kamerájának felvételén
II. A csillagok fejlődése
A csillagok fejlődése alapvetően kezdeti tömegüktől függ
• 0,01 – 0,08 naptömeg: Barna törpék
Belsejükben a hőmérséklet nem elég nagy a H-fúzióhoz; hőmérsékletük folyamatosan csökken, míg el nem érnek egy stabil állapotot.
• 0,08 – 3 naptömeg: Kis tömegű csillagok
Belsejükben évmilliárdokig H-fúzió zajlik, majd fejlődésük következő szakaszában “felpuffadnak”, végül külső részeiket ledobva fehér törpékké válnak.
• 3 naptömeg < : Nagy tömegű csillagok
Életük sokkal rövidebb (106-108 év), belsejükben a fúzió legfeljebb a vasig tart, majd gravitációsan összeomlanak (szupernóva-robbanás).
II/a. A Hertzsprung–Russell-diagram (HRD)
A csillagok életútját szemléltető diagram; a különböző tömegű csillagok más-más fejlődési állapotokon mennek keresztül.
II/b. Kis tömegű csillagok fejlődése
1) Fősorozat: H-fúzió a magban; ha a H kifogy, a magban megszűnik a hidrosztatikai egyensúly és összehúzódik
2) Szubóriás állapot: a mag összehúzódásából felszabaduló gravitációs energia felfűti a mag körüli H-burkot, ott indul be a fúzió (instabil állapot)
3) Vörös óriás állapot: a He-mag mérete tovább csökken, a H-héjban gyorsul az energia-termelés → a csillag légköre kitágul és lehűl
1) A vörös óriás állapot végén a He-mag ún. elfajult állapotba kerül (P nem függ T-től), összehúzódik, a felszabaduló energia robbanásszerű He-fúziót indít be.
2) A csillag a horizontális ágra kerül a HRD-n (összehúzódik, hőmérséklete nő, kékebb lesz); a magban He-fúzió, a körülötte lévő héjban H-fúzió zajlik.
3) Aszimptotikus óriás állapot: a hőmérséklet nő → a csillag nagy mértékben kitágul (a Nap ekkor majd olyan nagyra nő, hogy elnyeli a Földet is).
4) A magban az összes He átalakul (C, O), a fúzió leáll, nincs további energiatermelés. A csillag ledobja külső burkát (planetáris köd), a visszamaradó végállapot pedig egy fehér törpe.
nyében. A vörös óriás állapot
esetében az ábrázolás nem
méretarányos.
A F
A Föld alakja:
