Fizikai érdekességek

Nehézfémek a szervezetünkben és a fogászatban



Szakszerű amalgám-csere és nehézfém-kivezetés információ: (20) 493-6964

Fogászati mérgek (a legtöbbjük allergén anyag):

Fogászati fémötvözetekben lévő fémek: nikkel, berillium, kadmium, króm, vas, irridium, réz, mangán, molibdén, nikkel, osmium, palládium, platina, rubidium, ezüst, vanadium, cink. Az ötvözet fémek a következő úton jutnak a szervekhez:

- a nyál útján a bélbe

- a nyálkahártyán keresztül közvetlenül a vérbe és a nyirokba

- a fog dentin-csatornácskáin keresztül a csontokba

A palládium a fogászatban fogpótlások készítésére használt fémötvözetekben fordul elő leggyakrabban, valamint autó-katalizátorokban. Erősen allergizáló hatású, kereszt-allergiában van a nikkellel. A nyúltagyban (nyakcsigolya) és az agykéregben raktározódik. Megtámadja a központi és a perifériás idegrendszert. Az ebből adódó tünetek: fejfájás, emlékezetvesztés, depresszió, állcsonti gyulladások és gennyesedések, alvászavarok, allergiák, ekcéma, szédülés, remegés. A palládium százszor jobban rakódik le az amalgám hatására az állcsontokban, mint az arany, ahonnan azután az agyba vándorol. Amalgám és arany „ellenjátékosok”, így mint egy mágnes egymást „nem engedik el”. Veszélyes fémlerakódások arany és palládium-ötvözetek esetén akkor keletkeznek, ha előtte az állcsontok amalgámmal mérgezettek voltak.

Gyógyszer vagy veszélyes hulladék?

Az amalgám manapság még mindig a legelterjedtebb fogtömő-anyag. Az amalgám összetétele mintegy 50% elemi higany, 35% ezüst, 13% ón, 2% réz, és kis mennyiségű cink. Ezt keveri össze a fogorvos közvetlen a felhasználás előtt, és ezt a puha fémmasszát tömi a lyukas fogba. A WHO szerint a krónikus betegségek 60-70%-a nehézfém-mérgezésekre vezethető vissza. Egy amalgámtömésből (0,4 cm2) a WHO becslése szerint 3,8-21 mikrogramm higany szabadul fel és kerül naponta a szervezetbe. Az átlagembernek kb. nyolc amalgám-tömése van. Az amalgámhordozók nyálának higanytartalma többszöröse a víz megengedett higanyszennyeződésének. Ha a nyál ivóvíz lenne, be kellene tiltani, hogy ezek az emberek lenyeljék a nyálukat!

A tömött fogakból elpárolgó higanygőzt belélegezzük. Az orron és a melléküregeken keresztül bejut az agyba, az agyalapi mirigybe, vagy a tüdőn keresztül (400 m2 felületen!) a vérbe. A rágás során az amalgámból a higany egy részét lenyeljük, és a bélbaktériumok ebből százszorosan mérgező, organikus higanyt állítanak elő. A szervezet a szervetlen higanyt folyamatosan szervessé alakítja át. A szerves higany rákkeltő. A higany a dentin-csatornácskákon keresztül eljut a fog többi részébe is. A nyálkahártyán és a foggyökéren keresztül bekerül az állcsontokba, így a fogak lazulását (parodontózist) okozhatja. Az állcsontok szűrőként működnek a környezetszennyező anyagokkal szemben. A higany egyes agyterületek, különösen a szürkeállomány idegsejteinek anyagcseréjét blokkolja. Az amalgámtömés mindenki számára káros, de a vele járó tüneteket mindenki egyénileg éli meg. Az amalgámtömés többi fémalkotórésze is károsítja a szervezetet, egyrészt erősítik egymás mérgező hatását, másrészt a szájban kialakuló galvánelem-hatás következtében. Különösen veszélyes, ha pl. amalgám és arany, vagy két különböző nemes- vagy nem nemesfém-ötvözet van a szájban.

Bizonyos esetekben figyelembe kell venni a szájban helyezett fémek távhatását is. Akiknek fémből készült csípőprotézisük van, óvakodjanak az amalgámtömésektől. Lehetőleg kerüljük a fémből készült anyagokat mind a szervezeten belül (fém implantátum, spirál), mind a szervezeten „kívül” (piercing, drótos melltartó, fémkeretes szemüveg). Az egyszer elhelyezett amalgám a szájban egy életen át kifejti hatását. Akkor is, ha eltávolítják a fogakból, hacsak szakszerű fémkivezetést nem alkalmazunk a méregraktárak kiürítésére.

Az amalgám gyógyszerként nyilvántartott anyag – amíg a szájüregben fogtömésként van jelen. Amikor eltávolítjuk a fogakból, veszélyes hulladékként kezelendő, amelynek tárolását és elszállítását szigorú szabályok írják elő. Hol is van a legbiztonságosabb helyen egy veszélyes hulladék? A szájban?



Mivel ronthatunk a helyzeten, ha amalgámtömés van a szánkban?



- fogfúrással (a turbófúróval szétforgácsolják, szétszórják az amalgámot a szájüregben, ezáltal a higanyt is, amelynek gőzét belélegezzük)

- fogcsikorgatással

- mobiltelefon használatával

- számítógép használatával

- rágógumizással (tíz perc rágógumizás 35.000-szeresére emelheti a higanygőz kiáramlását!)

- fluor-tartalmú fogkrémek használatával (ajánlott: xyllittel ízesített bio-fogkrém)

- forró ételek fogyasztásával

- ínysérülés

Higany

Ezüstös színű, szobahőmérsékleten (20 C-on) könnyen mozgó folyadék. A természetben ásványokban (cinóber, kalomel) található kis koncentrációban. Szerves molekulákkal stabil (nehezen bomló, ezért a környezetben sokáig fennmaradó) vegyületeket képez, ami növeli mérgező hatását, mert ezek az anyagok a bőrön és az emésztőrendszeren keresztül könnyebben felszívódnak. A levegőből gőze és vegyületei közvetlenül belégzéssel is a szervezetbe juthat. Mind gőze (elemi higany), mind szerves vegyületei erős mérgek.

A higanymérgezés főbb tünetei: fejfájás, fogínyvérzés, idegrendszeri zavarok, súlyos esetben bénulás. A higany a szervezetünkbe kerülve elsősorban a központi idegrendszert és az agyat károsítja. Megváltoztathatja az örökítő-anyagot. Autoimmun és idegrendszeri betegségekhez vezethet: Sclerosis Multiplex, Alzheimer-betegség, Parkinson-kór, depresszió. A méhlepényen is átjut, és károsítja a magzatot. Egyes kutatások szerint összefüggésbe hozható az autizmussal.

A fémhigannyal történő krónikus (hosszú távú) mérgezés fő tünetei a remegés, a fogínygyulladás, illetve az úgynevezett erethizmus, amely különböző pszichés tüneteket jelöl: depresszió, ingerlékenység, érzelmi labilitás, emlékezetcsökkenés, dühkitörések, szorongás, álmatlanság, stb. A pszichés tünetek sora a személyiség megváltozását is eredményezheti.

A krónikus fémhigany-mérgezés elsősorban a fogorvosi rendelőkben dolgozókat fenyegeti, hiszen ők azok, akik minden nap belélegzik a higany gőzeit.

Egyes szervek különös előszeretettel raktározzák a higanyt: bőr, nyálkahártya, ciszták, daganatok (ráksejtek), szemölcsök, máj, vese, hasnyálmirigy, pajzsmirigy, petefészek, here, prosztata, szem, belsőfül.

A foggyökérbe jutott higany megöli a baktériumokat, majd évekkel később rezisztencia alakul ki, és az állcsontokban lerakódott nehézfém-raktárak mellett veszélyes baktériumok és gombák szaporodnak el. A gyökércsúcson a csontban gyulladásos elváltozások jönnek létre, melyek idővel átterjedhetnek a nem amalgámmal tömött szomszédos fogakra is. A lokalizálódott gennyes csontfolyamatok évtizedekig létezhetnek helyi fájdalom nélkül. Különösen nagy a fémlerakódás a bölcsességfogakban, (még akkor is, ha nem törtek át), azon idegek és vérerek mentén, ahol a mérgek a fogakból a szervezetbe jutnak. Az amalgámból kioldódó részecskék előszeretettel fehérjéhez kötődnek. A szervezetnek nincs ellene védekező rendszere, így megnövekszik az allergiára való hajlam.

Minamata – ötven év óta figyelmeztet és kísért

A legismertebb higanyszennyezés az ötvenes években Japánban, a Minamata-öbölben történt, innen kapta a mérgezést követő betegség a Minamata-kór nevet. A szigeten élők szervezetébe a környező, higannyal szennyezett vizekben halászott halak útján került a mérgezés. Az algák megkötötték a higanyt, így az algát fogyasztó halak húsában koncentrálódott a szennyezés. Az emberek főként ezeket a halakat fogyasztották, mint napi élelmiszert, így a táplálkozási lánc csúcsán életveszélyes mennyiségű higany került a szervezetükbe. A Minamata-öbölben több mint ezer ember közvetlen halálát okozta a higanymérgezés, 800-nál több megbetegedés történt, és a mérgezés következtében torz gyermekek születtek, szörnyű mementóként az emberi felelőtlenség és a környezetszennyezés következményeire. Becslések szerint a mérgezés óta eltelt közel ötven évben 17.000 ember életét érintette tragikusan a Minamata-kór.

A higanyt napjainkban nagy mennyiségben használják NaCl elektrolízisére. Az éves higanytermelés a világon 6000 tonna/év, mely higanynak egy jelentős része a környezetszennyezés következtében az óceánokba, tengerekbe kerül. Ma már több országban tiltják a tengeri halak fogyasztását, kiemelve, hogy várandós anyukák és kisgyermekek semmiképp ne egyenek tengeri halat.

Higanyforrások a mindennapokban

Amalgámtömés (átlagosan 3,8 mikrogramm/nap), hőmérők, világítótestek, elemek, faimpregnáló-szerek, fényképezésnél használt anyagok, fertőtlenítőszerek, festékanyagok (porcelán), gyógyszerek (sebfertőtlenítők, szemcseppek, kenőcsök, tinktúrák, porok, bőrbetegségek kezelésére használatos termékek), oltások, koksz-égetés (erőművek), szemétégetés. Halakból és egyéb tengeri állatokból, valamint növényekből 2,34 mikrogramm/nap, egyéb élelmiszerekből 0,25, víz 0,0035 mikrogramm/nap, levegőből 0,001 - 0,0035 mikrogramm/nap higanyszennyezést kapunk átlagosan. További szennyező források a krematóriumok, munkahelyi és környezeti ártalmak, testápolás, intim betétek, tampon, eldobható pelenka(!), egészségügy, ivóvíz. A legnagyobb veszélyt a fogászatban használt amalgámtömések jelentik, melyekből (a tömések számától függően) akár 3,0 - 17 mikrogramm higany kerülhet naponta a szervezetünkbe.

Várandósság - amalgám

Az anya amalgámtöméseiből származó higany káros hatással van a magzat fejlődésére.

A várandósság alatt behelyezett amalgámtömésből a higany két nap múlva már bekerül a magzatba. Az anyatej higanytartalma 4-8-szor magasabb, mint a véré.

A higany akadálytalanul jut át a méhlepényen. A méhlepény feladata lenne megvédeni a magzatot a toxinoktól, de a higany olyan "aktív", hogy ezt nem képes kivédeni. A higany és a kadmium képes a magzat táplálkozását halálosan veszélyeztetni. A higanygőz az amalgámtömésekből ötvenszeresen szívódik fel a magzatban, mint a higany egyéb formája. A szervetlen higany az amalgámtömésből tizenkétszer gyorsabban jut át a placentán, mint az ételekből származó szerves higanyvegyületek, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat több higanyt vesz fel az anya amalgámtöméseiből, mint bárhonnan. Az alkoholfogyasztás a terhesség folyamán növeli a higanygőz felvételét az anya pajzsmirigyébe, és onnan lerakódik a magzat pajzsmirigyében és májában is. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás a terhesség alatt növeli a higanyfelvételt a magzatban. A magzati elhalálozás és magzatkárosodás egyenes arányban van az anya amalgámtöméseinek számával.

A higany átjutva az agy-vér gáton bejut az agyba, és infiltrálódik az agysejtekbe. Így csökken az agy fejlődéséhez szükséges tápanyag-ellátás. Ehhez nagyon minimális higany is elegendő. Következménye lehet a tanulási kapacitás csökkenése és a hiperaktiv magatartás növekedése.

A higany csökkenti a gyermek intelligenciáját. Ezt a helyzetet csak rontja, ha higany és ólom egyszerre kerül a szervezetbe, ugyanis ezek erősítik egymás toxikus hatását.

A statisztika szerint ez a károsodás csak a gyerekek 2-3 %-nál mutatkozik az első évben,16 %-nál észlehető később a fizikai és mentális defektus.

(Hivatkozási források: Goodman és Danielsson, Greenwood, Kayat, Gersner, Steinwall)

Az amalgámmérgezés – higanymérgezés tüneteinek összefoglalása:

Pszichoszomatikus tünetek: fáradtság-szindróma, alvászavar, idegesség, ingerlékenység, koncentráció-képesség gyengülése, tanulási zavarok, depresszió, szédülés, remegés, fokozott izzadás, kézremegés, zsibbadás, fejfájás, migrén, ellenőrizhetetlen érzelmi kitörések, depresszió és dühkitörés (agresszió) jellegzetes váltakozása, érzékelési zavarok: szem- és fülpanaszok, beszédzavar

Szájüregi tünetek: fogíny-gyulladás, „amalgám-tetoválás” az ínyen, afták, nyálkahártya fekélyek, megnövekedett nyáltermelés, nyelvégés, fémes szájíz, szájszag, ízérzékelési zavarok, arcüreggyulladás, trigeminusz neuralgia

Immunrendszeri tünetek: immungyengeség, fertőzésekre való hajlam növekedése, csontvelőbetegség, autoimmun betegségek, AIDS

Neurológiai tünetek: epilepszia, autizmus, emlékezetzavar, hiperaktivitás, szklerózis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór

Hormonrendszeri tünetek: pajzsmirigy-problémák, menstruációs zavarok, koraszülés, meddőség

Bélrendszeri tünetek: gombás fertőzések (candidiázis), colitis ulcerosa, Morbus Chron, gyomolnyálkahártya-gyulladás

Bőr- és nyálkahártya tünetek: allergiás kiütések, viszketések, ekcéma, hajhullás, neurodermitisz

Ízületi és izom-tünetek: izomgyengeség, izomremegés, bénulások, poliartritis, ízületi- és gerincfájdalom, szívritmus-zavarok

Vérrel kapcsolatos tünetek: vérszegénység, leukémia

Tüdővel kapcsolatos tünetek: bronchitisz, asztma

Egyéb problémák: vesebetegségek, jó- és rosszindulatú daganatok

Miért ilyen kevés az információ a higany, a nehézfém és az amalgám-tömések okozta problémákról?

Nem hívják fel sem a lakosság, de még a fogorvosok figyelmét sem arra, milyen óriási veszélyeket hordoz magában a nehézfém-terhelés. A fogorvosok és fogászati asszisztensek az egyik legveszélyeztetettebb réteg! Az a baj, hogy nem érzik az emberek a helyzet komolyságát. Beszélünk az allergiáról, candidiázisról, súlyos pszichés zavarokról, emésztési gondokról, hiperaktivitásról, hajhullásról, migrénről, csecsemők bőrbetegségekkel születnek, egyre több az immunrendszeri betegség, ekcéma, ízületi betegségek, a gombás fertőzések mindennapossá váltak - és ki gondol az amalgámra, mint a kiváltó ok egyikére?

Ki keresi a fogorvosnál a betegségei okát? Kinek jut eszébe a nőgyógyászaton, neurológián, vagy urológián arra kérni a beteget: nyissa ki a száját! Egy amalgámtömés nem szakszerű eltávolítása után egy-másfél-két évvel jelentkezhetnek azok az idegrendszeri, máj-, vese-, gyomor-, anyagcsere-betegségek és immunrendszeri problémák, amelyekkel a szakrendelésen foglalkoznak, de ekkor már senkinek nem jut eszébe a fogászati kezelésekkel összevetni az aktuális betegséget.

Mi történik, ha amalgám van a szánkban?

Több, mint száz éve, hogy az amalgámot a lyukas fogak tömésére használják. Az amalgámtömésekből a higany felszabadul, kis mennyiségben ugyan, de a nap 24 órájában folyamatosan. Miért pont a száj az, ahol ezt a veszélyes, környezetre káros mérgező anyagot tároljuk? Hiszen tudjuk, hogy 51,5%-ban igen mérgező higanyt tartalmaz, és ebből higanygőzt lélegzünk be, mégpedig az iparban megengedett értéknek a többszörösét. A kismamák szervezetében lévő higany akadálytalanul eljut a magzathoz is! Az anyatejbe bejutva tovább mérgezi az újszülöttet, aki szervezetében „gyűjti" a nehézfémeket annak ellenére, hogy ő még messze áll a fogászati ellátástól. Komoly gondot jelent, hogy éppen a várandósság ideje alatt -, amikor sokan veszik igénybe az ingyenes fogászati ellátást - amalgám-tömésekkel látják el a kismamákat! További gondot okoz az amalgám tömések szakszerűtlen eltávolítása, mert ilyenkor a szétfúrt tömésből a higany nagy mennyiségben jut be a szervezetbe, és a hirtelen megnövekedett terhelés az évek óta lerakódott szennyeződésekkel együtt súlyos bajok forrása lehet. Éppen ezért tilos az amalgámtömést eltávolítani, vagy kivezetni a szervezetből terhesség és szoptatás alatt! A higany nem csak veszélyes méreg, hanem sokkal több annál, mivel a szervezet saját fehérjéivel is kémiai reakcióba lép, és így allergénné változik. Emiatt az "amalgámhordozók" között sokkal több az allergiás megbetegedés.

A candidiázis és a nehézfém-mérgezés összefüggései



Azok a betegek, akik súlyos Candida- vagy egyéb gombafertőzésben szenvednek, nagyfokú nehézfém-mérgezésben (elsősorban amalgám-mérgezésben) is szenvednek. Az élesztőgombák, mint például a Candida albicans, megkötik a nehézfémeket, és megakadályozzák, hogy az agyba vándoroljanak. Így bizonyos védelmet nyújtanak a szervezetnek, mert a nehézfém a szövetekben nem olyan ártalmas, mint az agyban vagy az idegsejtekben.



A candidiázis ellen irányuló terápiák, ha nem előzi meg ezeket szakszerű nehézfém-kivezetés, csak súlyosbítják a helyzetet, mivel a kiirtott gombákból higany szabadul fel, mely az agy felé is veheti útját.



A candidiázis nem más, mint a nehézfém-mérgezés tünete. A gombák nyújtotta védelem azonban kétes értékű, mert az erős elgombásodás súlyos megbetegedéseket okozhat. A candidiázis kezelésében mindig elsődleges a nehézfém-kivezetés.


http://fizika.lap.hu/erdekessegek/24653242

1. A Fizikai Diákolimpia szép magyar sikerrel zárult: három ezüstérmet és két bronzérmet szerzett a magyar csapat.
Szabó Attila ezüstérem (16,30 + 13,00 = 39,30 pont, 66-67. helyezett) Leőwey Klára Gimnázium, Pécs, tanára: Simon Péter
Varga Ádám ezüstérem (25,30 + 14,00 = 39,30 pont, 66-67. helyezett) Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged, tanára: Tóth Károly
Börcsök Bence ezüstérem (22,40 + 12,50 = 34,90 pont, 115. helyezett) Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, tanára: Mező Tamás
Jéhn Zoltán bronzérem (20,20 + 11,70 = 31,90 pont, 129. helyezett) Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Pécs, tanára: Koncz Károly
Budai Ádám bronzérem (17,86 + 11,20 = 29,06 pont, 154. helyezett) Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc, tanára: Bíró István

Gratulálunk nekik!

A versenyző 84 ország között a pontszámok alapján a 18. helyen végeztünk.

2. Friss hírek a CERN-ből:



A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését

http://www.origo.hu/tudomany/20110725-lhc-higgs-rabukkanhattak-az-isteni-reszecske-elso-nyomaira-a-cernben.html

Sarokba szorult az isteni részecske

http://www.origo.hu/tudomany/20110725-higgs-lhc-cern-reszecskefizika-az-elso-tudomanyos-eredmenyek.html
3. Atlantis

Mégis, mit adott nekünk az űrsikló?


1976, az Enterprise bemutatása óta a NASA számítása szerint az űrsiklóprogram több mint száz olyan fejlesztést eredményezett, amelyeket aztán máshol is lehet használni. A cikk néhányat kiemel a legfontosabbak közül. Mesterséges szív

Infravörös tűzfigyelő kamera

Protézisöntés

http://index.hu/tudomany/ursiklo/2011/07/21/megis_mit_adott_nekunk_az_ursiklo/

Így néz ki az űrrepülőgép pilótafülkéje

Egy interaktív alkalmazás segítségével betekinthetést nyerhetünk az Atlantis pilótafülkéjébe: tetszés szerint körbeforulhatunk és lebeghetünk, mint a súlytalanságban, miközben végignézetjük, hányféle kijelzőre és műszerre kell az űrrepülőgépen figyelni.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110721-az-urrepulogep-pilotafulkeje-interaktiv-alkalmazas-a-space-shuttle-kabinjanak.html
Leszállt az Atlantis

Csütörtök délben földet ért az Atlantis űrsikló a floridai Cape Canaveral-i Kennedy űrrepülőtéren, négy asztronautát hozott vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról. Az Atlantis 13 napos utolsó útja volt a flotta 135. űrbeli küldetése.

http://index.hu/tudomany/ursiklo/2011/07/21/leszallt_az_atlantis/

4. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neves oktatói közül néhánnyal, köztük a sokunk által tisztelt és szeretett Dr.Bonifert Domonkosné Katival portréfilm készült. Ez látható


http://www.jgypk.hu/JGY-TV/?pageid=1&vcat=2&vid=7d5ae6b0674c


A Szegedi Tudományegyetem sok professzor-portréfilmje az egyetem videogalériájában látható:

http://www.u-szeged.hu/egyetemrol/egyetem/videogaleria


5. Szomorú hír –ismét elment egy nagyszerű tanárunk: DR. PINTÉR FERENC fizikus 2011. július 7-én váratlanul elhunyt.

Sokunkat tanított az egyetemen, szerettük, nagyra becsültük. Emlékét tisztelettel megőrizzük.

6. Két TV-műsorra hívom fel a figyelmet: az m1-en július 26-án 15.30-tól a Tudástár 2011 c. műsorban a CT és az MR, augusztus 2-án pedig a hologram lesz a téma.