Csillaghullás idén augusztusban is

Idén is látványos csillaghullás várható, amikor felettünk jár a Perseidák meteorraj.
A Perseidák az egyik legismertebb, sok fényes meteort és tűzgömböt produkáló meteorraj. Népszerűsége a meleg nyári éjszakáknak is köszönhető, de hosszú időre visszanyúló jelentkezésüknek is. Első feljegyzése kínai csillagászoktól származik, időszámításunk után 36-ból. Rendszeres japán, kínai és koreai megfigyelések születtek a VIII. és XI. század közötti időszakról, a XII. és a XIX. század között azonban csak szórványosan említik. Adolphe Quételet-nek köszönhető újkori újrafelfedezése 1835-ben Brüsszelből - ő írta le először, hogy az augusztusi meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak szétsugárzódni, innen ered a Perseidák elnevezés.
G.V. Schiaparelli számolta ki, hogy a meteorok pályája mennyire hasonlít az 1862-ben megfigyelt Swift-Tuttle-üstökös pályaelemeihez. Ez volt az első alkalom, hogy egy meteorrajt üstökössel hoztak kapcsolatba, illetve magyarázatot nyert, hogy miért láttak olyan sok perseida meteort az 1861-1863 közötti években. A szülőüstökös 1992-ben ismét napközelben járt, és valóban, ezekben az években látványos "kitöréseket" láthattunk az aktivitásban. A sok ezer év alatt az üstökösből származó törmelékfelhő azonban mára a teljes pálya mentés szétszóródott, így Földünk minden évben áthalad azon a térrészen, amelyben a részecskék keringenek. Az apró porszemek, amelyek bolygónkhoz viszonyítva másodpervenként 61 kilométeres sebességgel lépnek be légkörünkbe, nagyjából 100 kilométer magasságban látványos fényjelenség kíséretében lefékeződnek, szétporladnak. Már július közepétől láthatunk rajtagokat, és ez az időszak augusztus végéig is eltart.
Bár a legfényesebb tűzgömbök városi ég alatt is megfigyelhetők, a meteorok sötét, zavaró fényektől mentes ég alatt a leglátványosabbak. Gyors, rövid hullócsillagokat láthatunk, a fényesebbek pályája mentén pár másodperces utánfénylő nyomjelenség is marad, amíg az izzó ioncsatorna szét nem oszlik a felsőlégkörben. Az idei előrejelzések akár 200 meteort is jósolnak óránként (rövid időszakokra), de a tapasztalatok szerint a csúcs időpontja és mértéke csak komoly bizonytalansággal jelezhető előre. Mindezek ellenére derült idő esetén érdemes pár percet vagy órát a nézelődésre szánni. Idén sajnos zavaró tényező lesz a fogyóban lévő, már az éjszaka első felében felkelő Hold fénye, de szakmailag fontos a tényleges aktivitás minél pontosabb megfigyelése

Globe at Night

Globe at Night - kapcsolódj be Te is a fényszennyezés felmérésébe!

Idén negyedik alkalommal hirdetik meg azt a Globe at Night elnevezésű világméretű megfigyelőakciót, amelynek keretében iskolás csoportok, családok és önkéntesek bevonásával mérik fel az éjszakai égbolt állapotát

Amennyiben olyan helyen, irányban és időszakban világítunk, ahol és amikor a fényre nincs szükség, vagy kevesebb megvilágítás is elegendő lenne, akkor feleslegesen fogyasztunk energiát. Ez a fényszennyezés fő ismérve, de a jelenség nagyon összetett és több formáját is megtaláljuk. Szükségünk van a fényre, de amennyire csak lehet, a zavaró fényeket el kell kerülni. A jelenség könnyen tetten érhető az égbolt mesterséges kifényesedésében. A zavaró fény súlyos gondot okoz az élővilágban is: megzavarja az állatok tájékozódását vagy felborítja életritmusukat.

A fényszennyezés-felmérés célja, hogy megismerjük, felmérhessük a jelenlegi helyzetet szerte a földgolyón. E kutatómunkába bárki bekapcsolódhat. A feladat roppant egyszerű: egy csillagtérkép-sorozat segítségével (melynek lapjai különböző fényszennyezettségi értékekre készültek) kell megállapítani a probléma súlyosságát. Az eredményeket egy internetes kérdőív kitöltésével lehet eljuttatni a nemzetközi gyűjtőközpontba.

Az elmúlt évben közel hétezer adat érkezett be a nemzetközi gyűjtőközpontba a világ különböző pontjairól, hazánkból 380. Ezzel a beküldött adatok mennyisége szerint második helyen végzett Magyarország. Mindössze az Egyesült Államok (akik az adatok zömét termelték 4806 megfigyeléssel) előzött meg minket a megfigyelések számában. Felhívásunknak köszönhetően számos adatot kaptunk határainkon túli magyaroktól is.

Az akciónak köszönhetően nem csak számszerű adatokat nyerünk az égbolt állapotáról, hanem - ami még fontosabb - felhívjuk az emberek figyelmét a környezetszennyezés ezen formájára is. A magyar résztvevők számára részletes útmutató az alábbi magyar nyelvű oldalon található:

http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

Bővebb info a csillagokról az oldalon

Antianyag

Nem titokban készül az antianyag
A Da Vinci-kód szerzőjének egy korábbi könyvéből, az Angyalok és démonokból film készül, amelynek egyes epizódjait a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben forgatták. A film egyik központi eleme az antianyag, amelyből bombát akarnak készíteni. Lehetséges-e ilyesmi? Hogyan készül az antianyag a valóságban? A kutatóintézet kihasználta a téma aktuális népszerűségét a valóságos eredmények bemutatására.
http://www.origo.hu/tudomany/20090311-antianyag-a-cernben-is-forgattak-az-angyalok-es-demonokhoz.html#

Fiatal fizikusok

http://fermi.hu Fiatal fizikusok létrehoztak egy új közösségiportált, a címe: Fizika Érthetően Mindenkinek. Fő céljuk, hogy létrejöjjönegy olyan fizika fórum, amit rendszeresen látogatnak a szakmabeliek és azérdeklődők egyaránt. Emellett nagyon örülnének, ha a tanárok és aközépiskolás diákok be is kapcsolódnának az oldal fórumain folyóbeszélgetésekbe. A honlap főoldalára rendszeresen felkerülnek rövidismertetők a kutatás legújabb érdekes eredményeiről.Az oldal 'közösségi portál' mivolta azt jelenti, hogy minden cikkhez hozzálehet szólni, lehet kérdezni, meg lehet vitatni, bárki indíthat újfórumtémákat, sőt cikkeket is beküldhet a honlap főoldalára, ha valaholérdekes újdonságot talál. Ezek a cikkek persze nem lesznek azonnal láthatóaka főoldalon: a fizikusok előbb ellenőrzik a megadott forrásokat, így példáuláltudósokat nem engednek szóhoz jutni. A fizikatanárok blogot isindíthatnak!A honlap címe: http://fermi.hu

Einstein

Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. Einstein általános relativitáselméletére akkoriban még nem volt kísérleti bizonyíték – innen az óvatos megokolás.
n
nA hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte.

Általános relativitás

Einstein!!!

nBevezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét. Az elmélet szempontjából minden megfigyelő egyenértékű, nem csak azok, akik állandó sebességgel mozognak. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye.

Tömeg-energia egyenértékűség

<!--[if !ppt]--><!--[endif]-->

Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is van energiája, ún. „nyugalmi energiája”, mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától.

Speciális relativitáselmélet

<!--[if !ppt]--><!--[endif]-->

nEinstein magyarázata két axiómára épült: Galilei régi ötletére, hogy a természet törvényeinek minden egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelő számára azonosnak kell lenniük, és arra a szabályra, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos. Az elméletnek számos szokatlan következménye van, mert az idő és tér abszolút voltát elveti. Az elméletet később nevezték el speciális relativitáselméletnek, hogy megkülönböztessék az általános relativitáselmélettől, mely minden megfigyelőt egyenértékűnek tekint, nem csak az egyenletesen mozgókat.

Fényelektromos jelenség

<!--[if !ppt]--><!--[endif]-->

nEinstein egyenletei a fényelektromos jelenségre pontosak. 1921-ben, amikor megkapta a Nobel-díjat, az indoklásban a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkáját név szerint is megemlítették. A legtöbb fizikus a későbbiekben elfogadta, hogy az egyenlet (hf = Ekilépési + Emozgási) helyes, és a fénykvantumok léteznek.

na fizikusok és kémikusok egyaránt erősen kételkedtek az atomok valóságos létezésében. Az atomi viselkedés Einstein-féle statisztikai tárgyalásmódja utat mutatott a kísérletező tudósoknak, hogyan lehet megfigyelni atomokat közönséges mikroszkópon keresztül.

Az itt található linkek a fizikához kapcsolódó LO-kra mutatnak. Mi is az LO? Szó szerint fordítva; Learning Object: tanulási egység. Én nem szeretem őket tananyagoknak hívni, hiszen ezek jelentős része inkább játékos formában, és interaktívan mutatja be, magyarázza meg a környezetünkben látható érdekes természeti jelenségeket.
Kellemes időtöltést, ismeretszerzést kívánok Neked is! ;)

http://www.ikispal.hu/rulez/fizika/